A földre lehajtom fejem,
a ferde eget nézem,
szemem elé homályos
fűszálak hajlanak.
A Nappal együtt készültek
az emberek rá régen,
hogy napról napra
kicsit jobban meghaljanak.

Nyugovóra térni a Nappal…

Lelkemben, ha visszaérzek
emlékeken túlra,
mozdulatlanul honol
egy nagy, zöld homály,
vadszőlő-ízű magányát
felidézni újra
néma kő-hajlékából
vissza-visszajár.

Nyugovóra térni a Nappal…

Ha meghalna, akit szeretsz,
vagy sohasem született volna meg,
vagy nem volna róla emléked,
nem változna meg,
amit magadban belül érzel,
ha a fényképére nézel,
csak véled múlik el minden,
mi véled született.

Nyugovóra térni a Nappal…

A földre lehajtom fejem,
a ferde eget nézem,
szemem elé homályos
fűszálak hajlanak.
A Nappal együtt szeretnék
most elmerülni mélyen,
hová magamba húzó
vágyaim hajtanak.

Nyugovóra térni a Nappal…