Egész világot szereted,
mégis egy szegletében éled
végig egész életed,
otthonodat megépíted.

Amit fölraksz reggelre,
az leomlik estére.
Amit fölraksz estére,
az leomlik reggelre.

Mondd meg nekem, miért van ez így?

Egész világot szereted,
mégis egyet választ szíved,
hogy megtarthatod, azt hiszed,
hogy megtarthatod, azt hiszed.

Kiben megbíznál reggelre,
az mind elhagyna estére.
Kiben megbíznál estére,
az mind elhagyna reggelre.

Mondd meg nekem, miért van ez így?

…mert a hely szelleme
maga képére formálja az embert.
A múlt kísértete,
minél jobban tagadod, annál erősebb.
A hely embere
maga képére formálja a tájat.
A föld szelleme
lassan lebontja, ha ellene építed, a gátat.

Egész világot akarod,
mégsem változnál érte, hogy
tovább nyújtózhassál benne,
mint ameddig ér takaród.

Ha valahová tartozol,
valamivel is tartozol…
Ha valakihez tartozol,
valakinek is tartozol…

A legkedvesebb vérét nyeli el a fal!

…mert a hely szelleme
maga képére formálja az embert…

A hely Istene
maga képére formálta az embert,
hogy a Föld Nagy Szelleme
más-más alakot öltsön minden vidéken.
A hely embere
maga képére formálta az Istent,
de nem lett Egy Istene,
és még harminc ezüstpénze is ráment…

…mert a hely szelleme
maga képére formálja az embert…