Magdala

 

Érik a mag,
érik a mag a földben.
Befelé figyel.

Érik a mag, és befelé figyel.

Ága messze nő,
és reszkető
kézzel nyitja szét szép
lélekszirmait
és ormait,
és gyökere a mélybe tép.

Érik a dal,
érik a dal a csöndben.
Befelé figyel.

Érik a dal, és befelé figyel.

Ága messze nő…

Nőjön, nőjön meg magától,
nőjön, nőjön meg a mag.

Nőjön, nőjön meg magától,
nőjön, nőjön meg a dal.

Ága messze nő…

 

Olessák Róbert (2002)

 

Hét napok énekeMinden útonRégenA hely szellemeBelülről élekSzületésFölfelé-lefeléRókatáncA falon túlA vér a tenger

MagdalaNapfényírás a falonMinden a rokonomAz órával szembenTengeri szélÉs áldott legyenVisszhangNyugovóra térni a NappalHa kívül elfogyokHét gyertya

 

 
Következő: „Napfényírás a falon”