Hét napok éneke

 

Napkorong-Atyánknak képe szépen díszíti
az Első Nap lapját égi naptárunkban.
Szemhatáron túlról sugárzó őstenger
hős vizén leszálló láng-arany vasárnap.

A vén tizenháromból hét lett s tizenkettő,
de visszatér még néha, a Hold Napja ha eljő.
Kútalapnál mélyebb vízben tükröződő
titkos fényben ázó ezüst színű hétfő.

Hadak Napja kedden vérveres vasbolygó
emelkedik édes, nehéz vajúdásból.
Nemes Fiúisten büszke-szép agancsú
fejét elfordítja zöldleveles ágtól.

Láthatatlan szellő szavakat súg fülbe:
„Hogy fent, úgy él lent is Égi Három tükre.”
Merész kézzel szórva csillagot a légbe,
fiát ember szerdán tanítja betűkre.

Ékes-öves jó úr, csütörtök királya
vendégeinek bort ónkupával méri.
Viharverve lengő, gömbölyű és tépett,
fodros, nagy szakálla messze körbeéri.

Holdanyával szemközt járó ifjú léánya
virág-ünnepet tart pénteki napjára.
Szerelemre készül égszínkék ruhában,
ötszirmú rézrózsa ragyog zöld hajában.

Ólomból-megöntött sarlós fekete korong
behelyettesíti az elmúló ép-Napot.
Öles gyémántgyűrű a mennybolton fent ragyog,
sötét koronája ékíti a szombatot.

Napkorong-Atyánknak képe szépen díszíti
Utolsó Nap lapját földi naptárunkban.
Szemhatáron túlra sugárzó őstenger
hű vizén elúszó tört-arany vasárnap.

 

Olessák Róbert (2001)

 

Hét napok énekeMinden útonRégenA hely szellemeBelülről élekSzületésFölfelé-lefeléRókatáncA falon túlA vér a tenger

MagdalaNapfényírás a falonMinden a rokonomAz órával szembenTengeri szélÉs áldott legyenVisszhangNyugovóra térni a NappalHa kívül elfogyokHét gyertya

 

 
Következő: „Minden úton”