Átadom magam a mindenségnek,
s csodájában megmerítkezem.
Az univerzális erőben elmerülök,
s fényével töltekezem.
Most már magamévá tettem
a rejtett erőket,
s kifelé sugározom bensőmből
kissé félszegen.
Lényed csak egy karnyújtásnyira
van tőlem,
de mégis egyek vagyunk
pillantásunk kereszttüzében.
Érzékeid felé továbbítom
a titkos morze-jeleket,
de nem értem mégsem
a felém küldött üzenetet.

Szűcs Zsóka