|
Bensőm
legsötétjébe
fészkeli be magát az őrült-ezüst Hold:
e hűs ragyogás sajgó agyamba csurog,
és ott nyúlós szellemhanggá alakul,
melyben legyűrt habzó fájdalom lapul,
s előtör váratlanul.
Farkas
portyázik az éji erdőben,
maszületett farkas,
ha nem férsz meg szűkös bőrödben,
hiába is hallgass,
te önmagába olvadó lélek,
elsodor a végzetes karének.
Olessák
Róbert
|
|