1987-ben
lettem első ízben számítógép-tulajdonos: akkor kezdett kiépülni,
lépésenként, az a C64 konfig (először még floppy nélkül, tévével…
stb.), ami aztán jóegynéhány évig majd a (szűkebben értelmezett)
„világot” jelentette számomra. (Ekkoriban tizennégy-tizenöt éves
voltam, elsős gimnazista nagyjából.) Maga az érdeklődés, ami kiváltotta
ezt, még pár évvel korábbról fakadt eredetileg (az általános iskolai
osztálytársak köreiből ragadt rám), s mire erre sor került, immáron
a programozás alapjaival is tisztában lettem: Dr. Úry László –
sokak által sokat méltatott, és méltán – híres kétkötetes kézikönyvét
többször oda-vissza végigolvasva, egyedül a könyvből, számítógép
nélkül (!) megtanultam mindent, amit okvetlenül tudni kell, a
C64 Assembly szintű, gépi kódú programozásáról. (Ez nemcsak a
személyes fogékonyságomat minősíti a témára, hanem a kitűnően
megírt könyvet is, és utólag is hálával tartozom a sorsnak és
a szerzőnek, amiért épp ez került kezembe.) Mihelyt saját gépem
lett, így nem tellett sok időbe, hogy nekiálljak frissen szerzett
tudásomat gyakorlatba ültetni.
Ezelőtt
– és ettől eltekintve – nem vonzottak túlzottan a műszaki dolgok
sosem, hanem inkább olyan „félhumán” és „féltudományos”, kissé
naiv, koravén és elvont lélek voltam, és akkor éreztem a legjobban
magam, amikor az erdőn-mezőn bújkálhattam magányosan, látszólag
céltalanul, vagy a különféle bizonytalan illetőségű és jött-ment,
útszéléről összeszedett állatokkal, növényekkel szöszmötöltem
(lehetőleg szintén egyedül). A három dolog, ami elsősorban érdekelt:
a rovarvilág; a mikroszkóp és terrárium világa; és a házilag is
előállítható egyre hatékonyabb robbanóanyagok és -eszközök gyártása…
(Meg a mindenféle egyéb kémiai kísérletezés. Ami viszont krónikusan
hidegen hagyott, az a társadalmi beilleszkedés vagy szociális
élet bárminemű formája. Szerencsére azonban a terrorista
géneknél a terrarista gének bizonyultak végül is az erősebbnek
a szervezetemben.) Nemcsak sokat olvasgattam róluk, hanem eléggé
kreatívan tevékenykedtem is ezekkel; érdekes módon azonban az
sosem tudatosult bennem, hogy a változatos olvasmányok nemcsak
tárgya, hanem puszta szövege is éppennyire vonzott eközben.
Annak ellenére, hogy már ötévesen tudtam írni-olvasni, és a számtani
alapműveleteket is elsajátítottam, s már az óvodában (ahol pedig
egyetlen évig tartózkodtam mindössze) olyan, többi gyerek előtt
teljességgel rejtélyes és fölfoghatatlan dolgot műveltem, mint
például szöveges aláírásokkal teli képregények szerkesztése saját
szórakoztatásomra (és persze a felnőttekére); ezt azután később
szintén tovább folytattam. (Azon néhány kivételes eset, mikor
mégis tudatossá vált, és közvetlenül, intenzíven megragadott,
egyike volt például egy tíz-tizenegy éves koromban rendszeresen
forgatott Edgar Allan Poe-kötet, a középpontjában Az aranybogár
című elbeszéléssel; ugyancsak a több tucatnyi rongyossá szétkoptatott
Galaktika, és A gyűrűk ura néhány évvel később.)
Ezek
után talán nem is olyan meglepő, hogy a számítástechnika környezetébe
belenőve pedig igen gyorsan megtaláltam magamnak a szöveges
kalandjáték műfaját (és nem is tágítottam tőle sokáig), mely
a fantázia kiélésére is egyúttal egy korlátlannak tetsző szabadságot
nyújtott számomra. (Legelőször persze mindenféle kezdetleges BASIC
programokkal próbálkoztam, ám ezeken hamar túlléptem.)
Az
1988-as iskolai nyári szünet alkalmával írtam meg az első kettő
ilyet, arra készülve velük, hogy a következő tanév elején az osztálytársaimat
(és a tanárokat és az egész környezetemet) sajátosan szórakoztassam
(és részint „elkápráztassam”). Ez a két játék a Brekk!
és a Lord Of The Hell voltak. (Az egyiket egy hét alatt,
a másikat
kábé egy-két hónap
alatt írtam meg, és ez már tartalmazott néhány gépi kódú részt.)
Utólag visszatekintve rájuk természetesen már egy kissé primitívnek
tűnnek. (A „sztori” többi részét pedig máshol – más oldalról bemutatva
– szintén leírtam; itt nem szeretném ismételni fölöslegesen, amit
nem feltétlen szükséges.) Ami elsősorban számít velük kapcsolatban,
az, hogy ezek kapcsán döntöttem el végképp: ilyen programokat
akarok még írni. (Akit érdekel, a cselekményük ugyan meglehetős
rövid, egyszerű, s tán segítség nélkül visszafejthető, de mindkettőnek
megjelent egy-egy leírása is, a CoV 31. és 17. számában, amelyeket
szintén részben én írtam; s most újra-kivonatolva a lényegük a
webhelyen is megtalálható.)
|
|
Lord
Of The Hell |
2011.09.01. |
|
|
|
Csontvázak,
kripták, halottak /1. (1988) |
|
|
|
Brekk! |
2011.09.01. |
|
|
|
Primitív,
BASIC (1988) |
|
|
|
Attacker |
2011.09.01. |
|
|
|
Primitív,
BASIC (1987) |
|