Nos
hát: úgy látszik, hogy sikeresen „áttörtem” az újévbe. Mármint
legalábbis ugyebár a jobb lábam: ráadásul három helyen egyszerre
(épp Szilveszter éjszakáján, ún. komplikált törés); most különféle
vicces kis fémimplantátumokkal van összetákolva (hét db. csavar
és három db. fémlemez), ami nagyon trendi, bár ugye még nem sejti
ezt senki sem, de valójában már a következő évi divatirányzatoknak
igyekeztem az elébe vágni általa: úgy is mondhatjuk, hogy csont-pírszing.
Ennek
megfelelően az évem első egy-két hetét túlnyomórészt kórházban
fekve töltöttem (az első hónapokat pedig fekvőgipszben, két mankóval
stb.); az „alkatrészek” jóval hosszabb ideig is benne maradnak.
Mivel mindez Linzben történik, így a címben feltüntetett mondat
különös értelmezést nyer az ilyen esetekben alkalmazott tudományos
módszer fényében, amikor a „termelt” „javakat” az igen kedves
nővérkéknek kell(ett) átnyújtani időnként, és halkan hozzámormolni,
hogy „Ein Kischkatscha für dich” (szerencsére ők ezt
nem értik…).
De
hát ugye mindig tekintsük a brájt szájdját a lájfnak, azaz most
ez azt jelenti: újfent számos szabadidőm támadt, melyet – ép(p)
job(b) híján – e honlapom szerkesztgetésére tudok ráfordítani.
(Örömmel jelentem, hogy ezennel a szerveren való helyfoglalás
szempontjából egyidejűleg két lélektani határt is elért már a
weboldal: a 300MB-ot és a 10.000 db. összesített fájlt…)
Gyorsan
be is szerkesztettem ide egész csomó verset, dalt, és egyéb szöveget
(ezek kéznél voltak pendrive-on, a képek is). Azonkívül nekiláttam
nagyszabású anyaggyűjtésnek a következő (nagyszabású) cikksorozatomhoz.
Már régebb óta terveztem, hogy készítek egy átfogó és színes írássorozatot
Interactive Fiction témakörben, ami – lévén meglehetősképpen
nagy lélegzetű felvállalás – alighanem megint sok-sok hónapig
(vagy évig) fog majd tartani.
A
címe, éppenséggel az már évek óta megvan: Az IF vára
– nemsokára talán ennél több is lesz… Különböző kisebb-nagyobb
témákat szeretnék majd egyesével végigjárni benne (tulajdonképpen
a saját régi játékaim részletekbe menő taglalását is már ide vonhattam
volna, de úgy éreztem, az még túlságosan személyes); várhatóan
egyik első darab lesz a Volt egyszer egy inputsor című
szösszenet, amelyben a magyar IF történetét szeretném majd dióhéjban
összefoglalni. (Vagy ahogyan ezt emlegettük azelőtt, a „szöveges
kalandjátékok” történetét, ámde ez már elavult, és nem is pontos,
túlságosan korlátolt és lehatárolt kifejezés volt… Szerencsére
– inkább sajnos! – nem túl nagy a korpusz, elég könnyű áttekinteni.)
Későbbiek során tovább tágítom a látókört a nemzetközi vizek felé,
pl. összehasonlítva egymással az ún. „klasszikus” és „modern”
IF világát, bele-belenézegetve egy kicsit az alkalmazott fejlesztőrendszerekbe,
esetleg az egyes szerzők lelkivilágába stb.
Épp
a közelmúltban (nem egész egy éve, azaz 2011 első felében) jelent
meg egy roppant érdekes és igen hosszú idő óta készült könyv (melynek
egyes fejezetei még az 1990-es években íródtak, míg mások pedig
naprakészek, frissek), az IF Theory Reader című alkotás.
Miután ez angol nyelvű (bár megvehető papírformában, de ingyen
lehet PDF-ben online olvasni), nem biztos, hogy mindenkinek könnyű
megemészteni az adott olvasmányt, így elhatároztam, hogy egy füst
alatt ezt is nekiállok szép apránként lefordítani. Ez garantáltan
hosszú munka lesz, ugyanis 432 oldal. (Lehet, hogy csak jövőre
jutok el idáig – az is lehet, sohasem… De megpróbálni meg fogom.)
|
Archívum
(2012-2013) |
|